A magyar készítésű mangákról (2)

Főoldalon megjelenő hirek gyűjteménye
Avatar
Jumbo Cactuar
.:Guardian Force:.
.:Guardian Force:.
Hozzászólások: 299
Csatlakozott: 2004. okt.. 25. 5:51
Tartózkodási hely: FFCenter

Képregény A magyar készítésű mangákról (2)

Hozzászólás Szerző: Jumbo Cactuar »

2009-es az előbb már említett Kiscsillag is, Madaras Andrea története, amit Grőb Tamás a leállt DHARMA projekt helyett adott ki 170 példányban. Andreának az évek során sok rajongót sikerült gyűjtenie, így a kötet gond nélkül elfogyott a polcokról. Andrea egyébként jellemzően olyan alkotó, akit a mangáknak csak a szellemisége hatott meg, én sosem ragaszkodott görcsösen ahhoz, hogy bármilyen grafikai megoldást is lemásoljon bármelyik japán szerzőtől. Ilyen értelemben azt a stílust képviseli, ami rendszeresen megosztja a hazai manga-rajongókat.
:arrow:
Kép

Manga ez, vagy már nem? - merült fel a kérdés az Athenaeum kiadó MangAttack brandjének számos címével kapcsolatban is. 2007-től kezdődően a MangAttack több olyan manga-ihletésű, nem japán kiadványt is megjelentetett, melyek a mangák stíluselemeit csak nyomokban (formailag, vagy a történet elemeiben) tartalmazták. Ez egyszersmind jó és rossz is volt. Egyrészt rossz, mert nem egy esetben a japán mangakáknál tehetségtelenebb alkotók művei is megjelentek manga cimkével. Másrészt viszont jó, mert ugyanezen okból a kiadó nem zárkózott el magyarok japán hatásra készült műveinek publikálásától sem. Sajnos ténylegesen erre nem kerülhetett sor, az Athenaeum terve ugyanis visszaütött: a közepes minőségű manga-utánérzeteik nem fogytak a remélt mértékben, és mikor 2009 közepén arról érdeklődtem náluk, nyitottak-e még magyar művekre, azt a választ kaptam, hogy sajnos a válság miatt most már külföldi sorozataikat is szüneteltetni kénytelenek.

Szintén a válság tehetett keresztbe a Magyar Manga projektnek (link). A MicroDesign Bt. 2009 elején kezdte el szervezni manga magazinját, melynek a PestiEsthez hasonlóan az lett volna a koncepciója, hogy ingyen, nagy példányszámban kínáljon olvasnivalót és a hirdetők reklámjaiból tartsa fenn magát. Talán az említett válság, talán elképzeléseik racionalizálása lehetett az oka, hogy a terv rögtön az első toborzó körlevél kiküldése után leállt, és az érdeklődők leveleire már nem is válaszoltak.

Hasonlóképp nem vezetett eredményre a Roham kiadó próbálkozása, mely a nyugati jellegű képregényeket közlő Zap c. magazinjába szeretett volna mangás anyagokat becsempészni. A szerkesztő, Ábrai "Geek" Barnabás több alkotóval is egyeztetett, ám mikor kiderült, hogy a magazin első (még manga-nélküli) számával a kiadó nem találta meg a számításait, a második már meg sem jelent. De felhagyott magyar képregényes terveivel a Vad Virágok könyvműhely is, mely pár évvel azelőtt még konkrétan magyar szerzők felfuttatására jött létre, 2009-től viszont már egyáltalán nem foglalkoztak magyar projektekkel, pláne mangás hatásúakkal. Nem reménykedhettek a szerzők immár az AnimeStars magazin segítségében sem, amely részletekben, fekete-fehér mellékletében korábban magyar alkotók mangáit (például Vincze Zsoltét) is publikálta. A lap ugyanis megszűnt, vagyis inkább egybeolvadt a Mondo magazinnal, melynek profiljába ugyanez már nem fért bele. A Mondo egyébként azóta is közöl rajzos tanácsokat, és szervez rajziskolákat, versenyeket, egyebek mellett Bernát "Nezumi" Barbara vezénylésében.

Hanyatlás?

A válság éveiről beszélhetünk tehát ekkortól. 2010-ben és utána már nem is jelent meg kiadói támogatással magyar manga.

Félig-meddig kivételek az egyszemélyes Nero Blanco Comix magánkiadó által megjelentett Kanon és Hidegbéke című kiadványok. Előbbi Süli Andreának az eredetileg a DHARMA 3-ba készült komplikált, istenes-harcos története (link), az utóbbi pedig Kuczora Zsolt a szintén meghíúsult Galaktika Steampunk antológia számára tervezett anyaga, háborús, felnőtt mangás kivitelezésben. Mindkettő füzet száz példányban jelent meg, bár az utóbbi már a második nyomásnál tart.

Saját keresetét feláldozva publikálta Félvér című kiadványát Buela Péter is, kinek anyaga (Kuczora Zsoltéhoz hasonlóan) kuriózum a lányok uralta mezőnyben. Péter nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor 500 példányban nyomtattatta ki történetét, és úgy hallom, az értékesítéssel azóta is küzd. De ez nem az ő hibája, az eddig leírtakból is kitűnik: ritka az, amikor valaki 150-200 darabnál többet el tud adni füzetéből, kötetéből.

Kép

2010-ben indult útjára Kovács Viktória Klaudia (alias Tetsuda Midori) Ten Devin című története is. A kalandot eddig két vaskos kötetben vehettük kezünkbe, és a szerzőnek meglehetősen szép, következetes stílust sikerült kialakítania. Sajnos a második rész már el is fogyott, de akit érdekel, az elsőt még korlátozott ideig beszerezheti.

Egészen más irányban indult el 2010-ben a Fanservice Factory csapata, akik az első igazi dódzsinsi elkészítését tűzték ki célul, vagyis olyan mangáét, amiben létező, jogvédett karakterek kerülnek khm... "extrém" helyzetekbe. Kiadványuk kizárólagos forgalmazója az AnimeLand, és őszintén szólva én még nem is találkoztam vele, illetve nem is nagyon hallottam róla sehol, mígnem egyszercsak kidobta a kereső. A csapat útjába az utóbbi időben különféle akadályok gördültek, de legutóbb úgy hallottam, tervben van a visszetérés és a további alkotás.

Kép

Szintén göröngyös tájakra kalandozott el (immár 2011-ben) Németh "Namiren" Barbara és Fintor "Jinsei Arita" Gréta, azaz a BLush antológia stábja, akik egy jaoi válogatást készítettek, csupa boy's love, vagyis fiú-szeret-fiút történetekkel. Úgy tűnik, tervükkel egyáltalán nem lőttek mellé, ugyanis mintha utánnyomásról csiripeltek volna a madarak.

2011-es még a Sayonara Happiness, Rimaszombati Laura Anna mangája, aki Random FanService-beli publikációja után döntött úgy, hogy papír alapú kiadással is megpróbálkozik. Hacsak a legutóbbi MondoConon el nem fogyott, valószínűleg még lehet pár példány az elkészült 200 példányból, szóval aki szeretné fellapozni az egyik talán legszebb hazai készítésű mangát, ne habozzon!

Kép

Nem sokkal későbbi a szerepjátékos elemekre építkező, Krall Bruth névre hallgató vaskos kötet, Kun Áron író és Nógrádi Claudia Anna rajzoló műve. Információim szerint a szerzők mindössze 50 példányt kockáztattak meg nyomtatni a mangából, és némileg érthető is az óvatosság, a végeredmény ugyanis inkább emlékeztet a Magyar Múzsa időszakára, mint a kidolgozott, későbbi publikációkra. A szerzők máris a történet újrarajzolását fontolgatják.

Kép

És végezetül meg kell még említenem természetesen saját kiadványunkat, a Random FanService-t is, ami 2011 nyarán indult útjára, hogy lapjain jelentkezőink olyan mangás stílusú történeteit is közreadhassuk, melyek az eredeti Random magazinba nem passzoltak volna. Mi már - az előzőekkel szemben - a digitális terjesztést képviseljük, vagyis egy olyan utat, ahol a netre kedvtelésből feltöltés és a szerkesztett publikálás izgalmas elegyet alkot, és - reményeink szerint - olvasónak, szerzőnek egyaránt megfelelő alternatívát kínál eme válságtól sújtott években. Találkozzunk is a következő számban, egy-két héten belül!

(A cikk a Random magazin blogon megjelent cikk utóközlése)