Versek, költemények, irományok, stb. ;)

Ez mindenféle a Final Fantasy-val kapcsolatos, vagy más témájú novella, vers, képregény közlésének és megbeszélésének helye. Jó olvasgatást :)
X-master
The Satan
Hozzászólások: 1218
Csatlakozott: 2005. márc.. 13. 12:17
Tartózkodási hely: Ott!

Versek, költemények, irományok, stb. ;)

Hozzászólás Szerző: X-master »

"Emberek, arra gondoltam, hogy lehetne itt írásokat "publikálni", mert szerintem mindenkiben van legbelül egy író, csak nem meri kilétét felszínre hozni, de ebben mi most segíteni szeretnénk."
Mondta ezt Zid :D
Na, hát lényegében erről lenne szó, én is megtaláltam azt a költőt, 6 ember akit megkérdeztem, azt mondta nem rossz. Na, tőletek is kérek véleményeket :)
Íme itt a 2 "remekmű"
Barátság:


Van neked valami, ami fontos az életben?
Nem tudod mi az, de muszáj lesz átélned
Egy napon rátalálsz, nem menekülsz előle
Legjobb barátok maradtok örökre

Érzed, van egy társ, kiben megbízhatsz
Egy ember, aki mellett semmitől sem tartasz
Osztoztok mindenben, jóban és rosszban
Ő kitart melletted, bármi bajod is van

Tudja mi az, mi szívedet nyomja
És Ő mindig gyógyírt hoz a bajra
Minden továbbmegy, az idő kereke pörög
Van ami múlandó, de a barátság örök


Halál


Az álom véget ért
Nyisd ki két szemed
Megkérded még egyszer: miért?
Majd végül felébredsz

Egy új világba érsz
Hol nem ismernek kínt és szenvedést
Egy új világba kerülsz
Ahol újabb álomba merülsz

Röhögni csak csendben ér :D

Avatar
Zid
Megszállott FF-es
Megszállott FF-es
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. júl.. 9. 15:54
Tartózkodási hely: Suckron
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Zid »

Mért röhögnénk?
Már elmondtam elötte:
Kurrrrrrrva jó! :clapping:
(Ezt lehet, hogy cenzúrázni fogják?)
Így tovább :yes:

Avatar
kite
Androgün
Hozzászólások: 987
Csatlakozott: 2004. dec.. 2. 22:07
Tartózkodási hely: Zimbabwe

Hozzászólás Szerző: kite »

nekem ér hozzászólni a dologhoz? :rolleyes:

X-master
The Satan
Hozzászólások: 1218
Csatlakozott: 2005. márc.. 13. 12:17
Tartózkodási hely: Ott!

Hozzászólás Szerző: X-master »

Persze mester, csak ne legyél nagyon durva :D

Avatar
Emtrexx
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 4184
Csatlakozott: 2004. okt.. 26. 6:05
Tartózkodási hely: Notre Dame tornya
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Emtrexx »

Hát én sajna egyáltalán nem értek a versekhez, de sztorikat szoktam írni. De azok sem olyanok amiket csak úgy be lehet ide másolni. Minden esetre remélhetőleg hamarosan szemügyre vehettek egyet :)

Avatar
Zid
Megszállott FF-es
Megszállott FF-es
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. júl.. 9. 15:54
Tartózkodási hely: Suckron
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Zid »

Én meg elkezdtem írni egy regényt, csak eltűnt :(
Amúgy tök vicces volt, és a "tapalasztaim" alapján írtam. Ha előkerül, belinkelem az első fejezetet.

Avatar
kite
Androgün
Hozzászólások: 987
Csatlakozott: 2004. dec.. 2. 22:07
Tartózkodási hely: Zimbabwe

Hozzászólás Szerző: kite »

verseket én sem tudok írni, csak nagyon néha
a novelláim minőségét meg ismeritek :rolleyes:

Ashina
Kezdő fórumozó
Kezdő fórumozó
Hozzászólások: 36
Csatlakozott: 2005. júl.. 25. 9:36
Tartózkodási hely: Szombathely
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Ashina »

Szerintem szépek lettek :)

Hát az írói vénám általában csak onlájn szjben nyilvánul meg, vagy naplóbejegyzésekben, kis esetben egy gágyult fanficben XDD bár leginkább ilyen hangulat szülte 5 percesekben ^^" mindenesetre a vers nem éppen az én műfajom. Annyira nem is szeretem, meg nekem már túl körülményes megírni.

Avatar
Zid
Megszállott FF-es
Megszállott FF-es
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. júl.. 9. 15:54
Tartózkodási hely: Suckron
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Zid »

Tudok egy kis részletet, amit bár nem én írtam, sőt, egy híres ember, nekem nagyon tetszik:

Az utolsó agy még roppantul rugdos,
Pedig vége a kísérletnek.
Az utolsó állat megáll a fák közt,
És elbődül, nincsenek meg.

Kit hív a felhők sz*rnak rá mennek,
Dolguk van, délen esni fog.
Fölöttük egy egykedvű roppant nagy rendnek
Vílágítanak égve hagyott napok.

Aki tudja, kitől idéztem, szóljon!

Avatar
kite
Androgün
Hozzászólások: 987
Csatlakozott: 2004. dec.. 2. 22:07
Tartózkodási hely: Zimbabwe

Hozzászólás Szerző: kite »

nos, akit érdekel van fenn tőlem egy új izé az írások részben. :)

meg úgy döntöttem kaptok egy verset, meg egy bocsánatkérést, ha elolvassátok... verset, csak ilyen szinten tudok írni...

Vallomás

Messze szálló hangfoszlány
Szaggatja keresztül a megszokott zajt,
Vörös ajakról feltámadó haldokló fohász
Lecsendesíti egy fáradt szív tébolyult kalapálást,
Hangtalan fájdalom utat tör magának
A remegő testen át,
Egy kétségbeesett kéz kapkod vakon
Egy ismeretlen lélek után
És zokogva hiszi, hogy rátalál.

Messze szárnyaló hangfoszlány
Szaggatja keresztül a megszokott zajt,
Órákig fut, rohan egy néma szó
De mielőtt célba ér, elhallgat.

Avatar
Zizz
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 373
Csatlakozott: 2004. dec.. 3. 19:18
Tartózkodási hely: Érd/Baja
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Zizz »

Ezt vmikor tavasszal írtam, nem vagyok egy nagy poéta, de talán ezt publikálhatom ide:

Képzelt Kedves

Ártatlan mosolya fényt lop reggelembe,
Meztelen mivolta simul a testemre.
Puha bőre süt át, forrón a ruhámon,
Tökéletességét egyre csak csodálom.

Ölembe űl, átkarol, nyakam körbefonja,
Tekinetet egyre csak azt az egyet súgja:
"Örökké Veled, soha el ne engedj!"
S egy csókot lehel felém, egyetlenegyet.

Átölelném én is, százszor megcsókolnám,
De tudom, nem lehet: ő csupán egy fosz-lány.
Szállj hát szabadon, járj be új utakat!
Megteheted, hisz képezeletem szülöt Te vagy.

Amugy érdekes mód egy álmos reggel fogalmazódott meg bennem a metrón ülve a suli felé. Aztán hazafelé a vonaton lekörmöltem.

Avatar
Emtrexx
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 4184
Csatlakozott: 2004. okt.. 26. 6:05
Tartózkodási hely: Notre Dame tornya
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Emtrexx »

Aztaaa :O Én csak ámulok rajtatok! :O

Avatar
Zid
Megszállott FF-es
Megszállott FF-es
Hozzászólások: 1699
Csatlakozott: 2005. júl.. 9. 15:54
Tartózkodási hely: Suckron
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Zid »

Hogy ne mondhassa Emtrexxx, hogy én csak perverz angol versikéket tudok, itt van egy:
I wanna be your lover baby
I wanna be your man
Love you like no other baby
Like no other can

Mellesleg ez egy Beatles-dalszöveg -hogy ne vádoljanak plágiummal :D -.

Avatar
szputnyik
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 508
Csatlakozott: 2006. ápr.. 18. 13:15
Tartózkodási hely: Budapest

Hozzászólás Szerző: szputnyik »

Aki szereti az Inuyashét anak itt van pár történet:

Inuyasha: Varázslat (egy részes)
A varázslat





Egy nap Inuyasha találkozott Kikyoval. Miközben átölelték egymást Sango és Kagome arra sétáltak és Kagome meglátta Inuyashát. A kezében lévő fákat elejtette , így Inuyasha észrevette a lányt, de akkor már késő volt, Kagome elfutott. Inuyasha utána ment, amit Kikyo nem vett jó néven ezért megelőzte a lányt, és megsebesítette súlyosan. Mikor Inuyasha odaért a lány már ájultan feküdt a földön. A vér szagát megérezte Kouga és Inuyashát okolta a történtekért. Elvitték Kaedehoz, aki meggyógyította. Pár óra mulva Kagome felébredt, az ajtón belébett a két fiú, és érdeklődni kezdtek. Kagome nem akarta megmondani Inuyashának, hogy Kikyo sebesítette meg, ezért kiküldte és elmondta Kougának, de ezt a félszellem is hallotta, így felkereste Kikyot és megkérdezte, hogy igaz-e. A lány bevallotta, de mivel Inuyasha szerette Kikyot nem tudott haragudni rá. Pár nappal később Kagome felépült. Sango és Miroku meg akarták kérni Inuyashát, hogy válasszon a két lány közül, mert így senkinek sem tesz jót. Inuyashának nem volt más választása döntenie kellett, ezalatt a két lány is jelen volt. Inuyasha döntött Kikyo mellett akart maradni, hiszen neki megígérte, hogy megvédi Narakutól, de abban a pillanatban Kagome meghalt. Mioga elmondta Inuyashának, hogy az akit elhagy annak nincs értelme élnie, hiszen mind a két lány teljes szívéből szereti Inuyashát. A fiú elkezdett gondolkodni:Kikyo már egyszer meghalt, tehát neki már lejárt az ideje, de Kagoménak még élnie kell. A félszellem megkérdezte Miogát, hogy hogy tudná visszeahozni Kagomét az életbe. Csak egy mód volt rá, ha megcsókolja, és bevallja neki igaz érzelmeit. Meg is tette, de mivel annyira szerette a lányt Kikyot elfelejtette, de Kikyo nem halt meg ,hanem mindenki emlékezetéből törlődött a lány, és a papnő tovább élhetett a világ másik részén. Inuyasha és Kagome nagyon boldogok voltak, hogy együtt lehettek, de egy valaki nem örült ennek: Kouga, de abban a pillanatban neki is törlődtek a Kagome iránti érzelmei, így boldogan tovább élt a farkas falka vezéreként

***

Ja ! és ezt enm én irtam!

Avatar
szputnyik
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 508
Csatlakozott: 2006. ápr.. 18. 13:15
Tartózkodási hely: Budapest

Hozzászólás Szerző: szputnyik »

Itt van még egy ezt sem én irtam!

Inuyasha: Végre béke első és egyben utso rész



Végre béke



-Naraku! Most véged!-kiáltotta InuYasha.

-Már hogy lenne végem,amikor nálam van az egész ékkő?- kérdezte gúnyos mosollyal Naraku.

-Nálad van, de már nem sokáig-mondta Kagome, miközben kilőtt egy szent nyilvesszőt,ami eltalálta Narakut és letépte a karját,amiben az ékkövet tartotta.

-Nee!-kiáltotta. InuYasha ezt kihasználva lecsapott. Naraku nagy ordítások közepette kilehelte nemlétező lelkét, majd köddé vált. A többiek nem tudták,hogy mi történt vele.

-A fenébe!-mondta InuYasha-Már megint megszökött.

-Nem..Nézd a tenyerem!

Mindenki Miroku job tenyerére pillantott. Az ott tátongó fekete lyuk lassan, de jól láthatóan szűkült.

-El sem hiszem,hogy sikerült...-mondta InuYasha,majd hirtelen sírásra lett figyelmes.-Sango,mi a baj?

-Legyőztük Naraku, de az öcsém halott-mondta zokogva Sango.

-Már nem sokáig-mondta Kagome-Hiszen nálunk van az ékkő!

-De nem tudjik hogyan lehet vele halottat feltámasztani...-mondta Miroku.

-Már hogy ne tudnánk!-szólt közbe InuYasha.-Sango,menj oda Kohakuhoz és kérd meg az ékkövet,hogy adjon új életet nek.Szerintem sikerülne.

-Rendben..Megpróbálom-mondta,azzal megfogta az ékkövet,odasétált öccséhez, ölébe vette,majd erősen arra koncentrált,amit InuYasha mondott neki. A kő elkezdett fényleni, majd kohaku felébredt.

-Sango...Mi történt?-kérdezte. Sango alig tudott megszólalni az örömtől.

-Majd később elmondom, de most menjünk erről az átkozott helyről-mondta,majd visszaadta Kagoménak az ékkövet. Mindannyian visszamentek Kaede falujába, aki ellátta a sebeiket. Este, a tűz mellett Sango elmesélte öccsének,hogy mi történ, csak azt nem,hogy lemészárolta a saját családját. Azt Narakura fogta és végülis igaza volt. Mindenki lefeküdt aludni, már nem kellett tartaniuk Naraku támadásaitól. Csak Kagome nem udott aludni. Tudta, hogy most hogy az ékkő megvan, InuYasha át akar majd változni és talán Kikyout is feltámasztja, ráadásul neki vissza kell mennie a saját világába. Nem akarta elveszteni InuYashát. Sokat gondolkozott ezen. Úgy éjfél körül kiment a kunyhóból. Elsétált a Goshinbokuhoz, leült a tövébe. Elgondolkozott, hogy mi minden történ vele ebben a másfél évben. Eszébe jutott, mikor először találkozott InuYashával, mikor először érezte,hogy igazán szereti és még sok más dolgon. Szerette volna, ha örökre InuYAshával maradhatna, de tudta, ez nem lehetséges, hisz ő Kikyout szereti. Mikor erre gondolt, könnyek szöktek a szemébe. Hirtelen felriadt, valaki közeledett. Fel nézett és InuYasha állt előtte.

-Mi a baj?-kérdezte lágyan.

-Semmi,csak elgondolkoztem,hogy mi minden történt... ááá!-káltott fel,mert a hátába egy nyílvessző fúródott.

-Kikyou...-mondta elfojtott hangon InuYasha.-Ezt meg miért csináltad?

-Mert ő volt az egyetlen,aki visszatartott, hogy velem lehess-mondta Kikyou.

-De miért?

-Te engem szeretsz.Velem jössz az alvilágba,hogy örökké együtt lehessünk?-kérdezte Kikyou,és átölelte InuYashát. Egyikük sem vette észre,hogy Kagome még él és ezt látja. Kagome szemeibe könnyek szöktek, majd nagy fájdalmak közepette meghalt.

-Kikyou...-szólalt meg InuYasha.-Én szerettelek téged, de az egyetlen, akiért meghalnék, az ...Kagome és senki más.

-Nem...Te engem szeretsz...-mondta Kikyou.

-Sajnálom,de ,ár nem-jelentette ki InuYasha, azzal hátat fordított Kikyounak és Kagoméhoz sétált. Kikyou elrohant. InuYasha karjaiba vette Kagome testét. Érezte, ahogy teste egyre hidegebb lesz és elszáll belőle minden élet. Nem akarta elfogadni,hogy Kagome nincs többé. Szorosan magához ölelte

-Kagome..Én szeretlek-mondta és arcán egy könycsepp gördült le. Ráhullott a Kagome nyaskában lévő ékköre, ami fényleni kezdett. Vakító fényt árasztott, InuYashának be kellett csuknia a szemét. Mikor végre ki tudta nyitni, nem látott semmi változást. Hirtelen valami furcsát hallott. Kagome szíve megdobbant. Kis idő múlva magához tért és csak azt vette észre, hogy InuYasha szorosan öleli. Nem értette mi történt, de ő is átölelte a fiút.

-InuYasha, mi történt-kérdezte.-És hol van Kikyou?

-Mi te láttad őt?

-Igen.És azt is hogy megöleled.

-Már ne is haragudj, de ő ölelt meg engem-mondta felháborodva InuYasha.

-Nem mindegy? Akkor is megöleltétek egymást...-ordította féltékenyen Kagome, de nem tudta befejezni, mert InuYasha hirtelen megcsókolta. Először nem tudta mire vélni, de jól esett neki.

-Kikyou nincs többé, csak mi ketten vagyunk-mondta InuYasha boldogan.Kagome a nyakába ugrott.

-Örülök-mondta Kagome-És szeretlek...

-Én is szeretlek!-mondta InuYasha.Pár perc múlva visszasétáltak a faluba. Senkinek nem mondták el hogy mi történt, de mindenki látta rajtuk, hogy boldogok. Később az is kiderült, hogy Sango és Miroku is összejöttek. Mindenki boldog volt és végre elfelejthették azt a sok szörnyűséget, ami valük történt, és csak a jóra emlékeztek...



The End

Avatar
szputnyik
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 508
Csatlakozott: 2006. ápr.. 18. 13:15
Tartózkodási hely: Budapest

Hozzászólás Szerző: szputnyik »

Itt van még egy
Inuyasha: 13+1 inuyasha népmese


13+1 INUYASHA NÉPMESE

1.

KAGOME ÉS A FARKAS




Kagome éppen az erdőben sétált.Vidáman szökdécselve tartott nagypapája háza felé,hátizsákjában varázscédulákkal,egy halott szellem levágott karjával,és egy műanyagból készült Szent Égkővel, amiket még az öreg rendelt a telesopból.A lány útja nagyon kellemesen telt, mígnem feltűnt a távolban egy embernagyságú forgószél,ami felé közeledett.Nagyon megijedt,de nem szaladt el.Mikor már közel volt,a tornádóból előugrott egy fiú…egy farkas…egy farkasfiú.Izé…szóval a farkas odaétált a kis Kagoméhoz,és megkérdezte:
-Szia kislány,mi a neved?-

-K…Kagome vagyok.-felelte a megszeppent lány.-

-És mi van a hátizsákodban Kagome?-érdeklődött a farkas.

-Varázscédulák,egy szellem keze,meg a Szent Égkő…-

-A Szent Égkő?-csillant fel a gonosz állat szeme.

-Igen.A beteg nagypapámnak viszem őket.- mondta Kagome,és szipogott is egy kicsit mellé.Kouga elgondolkodott:>Hmmm…gondoskodó típus!

-Te leszel az asszonyom!-

-Tesssééék????-

-Az asszonyom!-ismételte meg.

-De még a neved sem tudom!

-Kouga vagyok.És most induljunk.-felkapta a lányt,és elindult a nagypapa házához.(Bár nem tudta,hol van,így egy külön órába telt,amíg a turistatérképen eligazodva megtalálta a viskót.)Az ajtó előtt megállt.

-Kagome!Add nekem a Szent Égkövet!-kérte.

-De az a nagyapámé!-ellenkezett,majd benyitott az ajtón,de nem volt ott senki.

-Nézd!Egy üzenet!-szólt Kouga,és letépte az ajtóra ragasztott cetlit,aztán hangosan olvasni kezdte a rajta lévő feliratot.

-„Kimentem a kertbe felsöpörni az udvart.”-

-Akkor menjünk utána!-mondta Kagome,és indult volna,de a farkas visszarántotta.-

-Várj!Add nekem az égkövet!-kérte még egyszer.

-Nem lehet!Nem az enyém!-Kouga ki akarta rántani a táskát a lány kezéből,de az nem engedte.A farkas felemelte a hátizsákot Kagoméval együtt,és körbe-körbe kezdte pörgetni.Kagome sikítozott,hogy valaki mentse meg.Ekkor kivágódott az ajtó,és belépett rajta Inuyasha,a vadász.Vállán kardja,a Tessaiga pihent.

-Ereszd el Kagomét te rühes farkas!-szólalt meg,és kardját Kouga torkához emelte.

-Még mit nem!-ellenkezett a vérszomjas vadállat.A két ifjú mindent elsöprő küzdelembe kezdett.Végül nagy harc árán Inuyasha került ki győztesen, Kouga pedig fénysebességgel elszaladt.A táskát behajították a sarokba,és mivel a vadász régóta szerelmes volt Kagoméba,nőül vette őt,nagy ünnepséget csaptak,és miután a nagyapa megtalálta a kacatokat,mindenki boldogan élt,míg meg nem halt,kivéve talán Kougát.Itt a vége,fuss el véle!(érted!Kouga;fuss el véle…HAHAHA!!!

Avatar
szputnyik
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 508
Csatlakozott: 2006. ápr.. 18. 13:15
Tartózkodási hely: Budapest

Hozzászólás Szerző: szputnyik »

Iozy:

1. rész

Egy régi döntés



Verő fényes napra ébredünk a Modernkori Japánban. Kagome, éppen most sétál le a nappaliba. Anyukája köszönti:

- Jó reggelt Kagome!

- Jó reggelt anya, nagypapa, Souta!

- Jó reggelt! – mondták egyszerre.

Szépen meg reggeliztek, majd utána Souta megkérdezte Kagomet.

- Megyünk együtt suliba?

- Tulajdonképpen miért is ne – mondta Kagome.

Mikor Kagome beért az iskola udvarára, már ott várta Eri, Yuka és Ayumi.

- Szia Kagome! –köszönt Eri.

- Sziasztok! – köszönt Kagome.

- Hogy van a köszvényed Kagome? – kérdezte Yuka.

- „Nagypapa már megint ezzel jött? Ezt még megbánja”. – gondolkodott Kagome.

Ayumi folytatta a beszélgetést:

- Képzeld Kagome jön egy új lány az osztályunkba!

- Tényleg? – kérdezte Kagome meglepődötten.

- Aha! És ma jön be először. Többet nem tudunk. – mondta Eri.

E közben megszólal a csengő.

- A csudába! Becsöngettek. Gyertek, siessünk! - mondta Yuka.

- Rendben – mondták egyszerre a lányok.

Az osztályban:

- Mint már tegnap mondtam, új lány jön az osztályba. – mondta a tanárnő. – A lány neve Iozy. Gyere be Iozy!

A lány belépett a terembe. Fekete haja a derekáig ért, kendő volt a fejére kötve és a kezén kesztyű volt. A szeme nagyon érdekes, szinte olyan színű volt mint az arany.

- „Nagyon ismeős nekem ez a lány… mintha már láttam volna. Valakire nagyon emlékeztet. De kire?” – gondolkodott Kagome magában.

- Iozy csak nem rég költözött a városba, – mondta a tanár - szeretnék valakit megkérni hogy mutassa meg neki a várost. Szeretnék jelentkezőket!

Senki sem tette fel a kezét. Kagome ezen még csodálkozott is. Feltette a kezét, és ezt mondta:

- Majd én tanárnő!

- Hikurashi! Maga nagyon sokat hiányzik. – mondta tanárnő.

- Amíg nem hiányzom addig szeretnék én a mentora lenni.

- És amikor beteg vagy?

- Addig meg valaki más.

- Rendben – mondta a tanárnő – amikor beteg leszel addig meg majd Eri.

- Rendben tanárnő! – mondta egyszerre Eri és Kagome.

- Ülj le valahova Iozy – mondta a tanárnő.

- Igenis –mondta Iozy és leült Kagome mellé, mert mellette volt egy üres hely.

- Szia! – köszönt Iozy nagy mosollyal.

- Szia! Kagome vagyok. – mondta Kagome.

- Engem meg …. Úgyis tudod! – és csöndesen elkezdtek nevetni.

Véget ért a tanítás és Kagome, meg Iozy elmentek a városba és csoda jót mulattak. Iozy haza kísérte Kagomet.

- Hát akkor… szia! – mondta Iozy.

- Szia! – viszonozta Kagome a köszönést.

Kagome megy fel a lépcsőn, de hirtelen megáll. Inuyasha áll előtte. Kagome köszön:

- Szia Inuyasha!

- Késtél! – jegyezte meg – Hol voltál?

- Egy új lánnyal voltam a városba – védekezett Kagome

- Mindedj. Gyere menjünk vissza a világomba – mondta Inuyasha.

- Te menj előre! Majd utánad megyek.

- Rendben – mormogta Inuyasha alig érthetően.

- „Milyen morgós ma” – gondolta Kagome – „na de mindedj. Mindent össze kell szednem”.



E közben Iozy haza fele megy és gondolkodik mi a lecke

holnapra :

- „Töri, angol…jaj ne a matekot biztos nem írtam fel…

Nem baj megkérdezem Kagomet.”

Azzal visszafordult. Nagyon gyorsan elkezdett futni, és egy-ketten utána is néztek, de nem töröttek vele. Éppen

felért a lépcső tetejére, amikor meg látta hogy megy a kút felé. Ezt mondta magában: - „Vajon mit akar ott?”

De nem nagyon érdekelte, Kagome után ment, aki akkor

ugrott bele kútba amikor az ajtóba ért Iozy. – „Utána kell mennem.” gondolta Iozy, és utána ugrott a kútba.

Erre az időre Kagome már ott volt a középkori Japánba.

- Végre – mondta, majd hirtelen elkezdett világítani a kút alja – Ez meg mit jelentsen? – kérdezte a semmitől mikor meg pillantotta Iozyt.

- Te meg mit keresel itt? – kérdezte Kagome Iozytól.

- Elfelejtettem a matek házit, és vissza, mentem hozzád. Láttam, bemész ebbe a kis szentélybe, és hogy bele ugrasz ebbe a kútba – közben az egészet mutogatta.

- Jól van, jól van,de ne ijedj meg semmitől.

- Már mért ijednék meg? – kérdezte csodálkozva Iozy.

- Mert már nem a mi világunkba vágyunk, hanem a középkori Japánba. – magyarázta Kagome.

- Te most hülyítesz? – kérdezte Iozy.

- Eleinte én sem hittem a szememnek, amikor először ide kerültem, de csak nézd meg. – mondta Kagome, és kimásztak a kútból.

Iozy szerte nézett a tájon.

- Ez nem lehet igaz. Nem hiszem el. – mondta Iozy dadogva.

- Pedig igaz. – bizonygatta Kagome – Gyere bemutatlak a barátaimnak.

- Barátaidnak?

- Gyere már! – azzal meg fogta a kezét és maga után vonszolta.

Kis idő múlva beértek a faluba. Kagomet már mindenki fel ismeret, de Iozyt rosszallóan nézték és ez idegesítette Iozyt, de nem mutatta ki. Oda értek a kunyhóhoz ahol Inuyashaék voltak. Kagome oda súgta Iozynak:

- Maradj itt kinn! Mindjárt kiszólok, és akkor gyere be!

- Oké - hadarta Iozy. Nagyon ideges volt.

Kagome belépett a kunyhóba.

- Sziasztok! –köszönt mindenkinek.

- Szia! – mondta Miroku, Sango, Shippo. Persze Inuyasha semmire sem méltatta a köszönést.

- Hoztam egy meglepetést – mondta. Erre mindenki oda fordította a fejét, még Inuyasha is.

- Meglepetést? – kérdezte Sango csodálkozva.

- Hm – bólintott Kagome, meg fordult, és kikiabált – Iozy!

A bejáraton rögtön belépet Iozy. Az arcát nem látták a vakító fényben, de amikor Kagome visszahúzta a redőt meg látták mosolygó arcát. Félpercnyi csönd után Kagome meg szólalt:

- Ő itt Iozy. Iozy ez itt Sango, Miroku, Shipo, Inuyasha.

- Hm. Értem. Sziasztok! – és mindenkivel kezet fogott, Miroku pedig kézen csókolta, amiben fülig elpirult, de amikor Inuyashahoz ért ő nem nyújtotta ki a kezét. Mindenki meglepődött csak Iozy nem.

- Inuyasha! Lehetnél udvariasabb is! – szidta le Kagome.

- Engem nem érdekel egy halandó – vágott vissza.

- Inayasha! FEK…

- VÁRJ !!!

Mindenki meg lepődött. Ki mondhatta ezt? Nem volt ismerős a hang, de Kagome rögtön rájött, és Inuyasha is.

- Iozy – hebegte Kagome.

- Nem érdekel, mit mondasz rólam – hadart Iozy, és legúgolt Inuyasha elé – de én kíváncsi vagyok rád. – mondta, majd megint kinyújtotta a kezét és Inuyasha is. De amikor meg fogták egymás kezét, látomást láttak. Egy fát láttak, aminek a tövében a tűz mellet két alak ült…. vagyis négy. Egy férfi szellem és egy nő ült. A nő és férfi kezében egy-egy kisbaba volt. A nő kezében egy fiú, a férfi kezébe egy lány. A kisbabáknak fehér hajuk volt, és kis fülük. A nő és a férfi beszélgettek. A férfi ezt mondta:

- Inuyasha meg fogja állni a helyét.

A nő a szavába vágott.

- De Iozy nem viselné el ezt a borzalmas helyet. Nem lesz olyan erős, mint Inuyasha.

- Akkor hát egyértelmű a döntés. El kell küldenünk a másik világba. – mondta a férfi. Majd mintha ez egy varázsszó lett volna, egy másik helyszínre kerültek. A kúthoz. A nő sírt, és a férfi beledobta a kisbabát a kútba.

Ekkor Inuyasha megismerte a két alakot. Az apja volt, Inutashyo, és az anyja Izayo. Nagyon meg volt lepődve.

Hirtelen vége lett a látomásnak. Csak fogták egymás kezét. A csöndet Inuyasha törte meg.

- Szóval …te …a …. testvérem vagy. – dadogta.

- Mi???? – mondták egyszerre a többiek.

- Igen… minden bizonnyal. – mondta Iozy.

- Ti testvérek vagytok. Hát persze, ezért voltál ilyen ismerős a suliban. – mondta Kagome – De nem hasonlítotok egymásra.

- Dehogy is nem – mondta magabiztosan Iozy. Elkezdte lehúzni a kesztyűt a kezéről. A körmei helyén 2 centis karmok voltak. Levette a kendőt a fejéről, és a parókáját. Pont úgy nézetki mint Inuyasha, csak ő lány volt.

- Te hát igaz – mondta Miroku.

- Nem, ez lehetetlen – hebegte Inuyasha. – Ez nem lehet.

- De igaz – mondta mosolyogva Iozy. Még mindig egymás kezét fogták, de hirtelen Inuyasha elvette a kezét.

- Gondolkoznom kell.

- Értem – mondta halkan Iozy.

Kint a friss levegőn Inuyasha elgondolkodott – „Hogy- hogy anya nem mondott semmit róla? Ez nem lehet igaz. Nem igaz.”

- Inuyasha – szólt egy ismerős hang – most meghalsz.

- Sesshomaru. – mondta kiabálva hogy meghalják a többiek.

- Mi történt, mások háta mögé bújsz öcsém?

A többiek nyomban ott teremtek. Iozy meg kérdezte:

- Ő meg kicsoda? – kérdezte.

- Ő Sesshomaru, Inuyasha bátyja és a tiéd is – hadarta Kagome.

Erre Sesshomaru oda kapta a fejét ahol Iozy állt.

- Úgy nézel ki mint Inuyasha – mondta ridegen – de vagy e olyan gyors és erős mint Inuyasha.

Azzal egy erős csapást küldött Iozy irányába. Iozy már nem tudta kikerülni a támadást, így repült kb. húsz métert, és egy sziklának csapódott. Ebben a pillanatban Inuyasha elordította magát:

- Iozy !!!

- Ugyan Inuyasha – mondta Sesshomaru – még alig ismerted és máris siratod?

Inuyasha már ott is volt az eszméletlen lány mellett, és megnézte, jól van –e. Szerencsére nem halt meg csak elájult.

- Megölted volna hideg, vérrel. Te kegyetlen! Most meghalsz! – ordította Inuyasha.

A legnagyobb erejével támadott, de Sesshomaru kisebb sérüléssel megúszta.

- Ezt még megúsztad, de most nem fogod! – kiabált Inuyasha.

- Meg állj! – kiáltotta egy hang. Egy férfi, hang. A hang Iozy felől jött. De ez nem Iozy volt. Iozy egy férfi ölében volt. Nem lehetett meg látni ki az, mert kéken világított. De aztán meglátták ki az. Egy szellem. Egy halott szellem. De senki sem ismerte fel csak Inuyasha és Sesshomaru. Egyszerre mondták:

- Apa!

- Igen, én vagyok.

- De hát…te meghaltál! – mondta Inuyasha.

- Szerinted mért vagyok átlátszó? – kérdezte.

- Sesshomaru, mért akartad bántani a húgodat?

- Mit számit egy korcsért – válaszolta Sesshomaru, bár remegett a hangja.

- Hogy lehet nekem egy ilyen szívtelen fiam? – kérdezte magától Inutashiou. – Azt sem értem mért bántod Inuyashat, de hogy a húgodat… Kegyetlen vagy! – közben sírt, meg törölte a szemét, és utána Inuyashahoz fordult – Vigyáz Iozyra, nevelj belőle igazi harcost. Ő benne sokkal több van, mint hinnéd.

- Rendben – mondta remegve Inuyasha.

- Akkor most Iozy is meg kapja az ő kardját, a Tessaygat, a Szeretett kardját! – ezzel összecsapta a kezét.

Abban a pillanatba Iozy körül egy világos burok lett, és felemelkedett. Pár másodperc múlva újra a földön volt, de más ruha volt rajta, és egy kard volt a kezében. Egy testhez simuló fekete nadrág, piros hosszú ujjú felső, ami nagyon bő volt, alatta egy fekete felső, ami egybe volt a nadrággal, és egy fekete kesztyű, amiből az ujjai kilátszottak. Mindenki nagyon csodálkozott, amikor Iozy elkezdett ébredezni. Inutashiou ezzel azt mondta:

- Most már mennem kell. Ég veletek!

- Várj apa – kiabált utána Inuyasha, de nem látott már az apjából semmit.

Iozy már teljesen kinyitotta a szemét, és csodálkozva nézett magán végig, majd a kardot nézte. Majd meg látta hogy mindenki őt figyeli.

- Mi van? – kérdezte dühösen, mire csak még jobban nézték. – Azt kérdeztem, mi van? – nem válaszolt senki, majd Sesshomaru azt mondta:

- Most nem, de legközelebb megöllek Inuyasha, vele együtt – majd Iozyra mutatott, és elment. Inuyasha rögtön oda ment Iozyhoz:

- Jól vagy?

- Igen, semmi bajom – bizonygatta félénken. Erre a többiek is oda értek. Kagome megkérdezte:

- Jól vagy?

- Igen, igen, és a többi kérdésre, is igen jól vagyok – mondta magabiztosan Iozy.

- Gyere, ellátom a sebeidet, és utána a bátyádét is.

- NEM! Nekem nem kell – védekezett Inuyasha.

- Pedig muszáj lesz – motyogta Iozy.

Este a tűz mellett alutak a szabadban. A lányok alszanak, csak Inuyasha van fenn és Miroku aki már félálomban volt. De Inuyasha megszólította:

- Miroku, figyelj.

- Ah – nyögi ki.

- Kérlek ne kérdezd meg Iozyt lesz-e a gyerekeid anyja.

- Ah… már megkérdeztem. – mondta félének Miroku.

- MI? És ő mit csinált? – kérdezte aggódva Inuyasha.

- Hát, felpofozott – mondta szomorúan Miroku, de ellentétben Inuyasha megnyugodott, és ezt mondta:

- Nem hiába, az én húgom – büszkélkedett Inuyasha.

Iozynak meg mozdult a füle, és ezt gondolta:

- „Elismert a húgának. Nem hiszek a fülemnek.”

X-master
The Satan
Hozzászólások: 1218
Csatlakozott: 2005. márc.. 13. 12:17
Tartózkodási hely: Ott!

Hozzászólás Szerző: X-master »

bár ezek mind mehettek volna 1 postba is, azért 1 évig tartana amíg elolvasnám, de olvasgattam belőlük itt-ott és egész jók :)
Érdemes használni a "szerkeszt" gombot amivel ujraírhatod a hsz-ed ;)

Avatar
szputnyik
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 508
Csatlakozott: 2006. ápr.. 18. 13:15
Tartózkodási hely: Budapest

Hozzászólás Szerző: szputnyik »

oks. Ezeket már nincs kedvem ujraszerkeszteni de majd a többit postba irom. Még van egy rakás ijenem és nem csak Inuyasás! És egyébként kösz.

Avatar
Emtrexx
Tiszteletbeli tag
Tiszteletbeli tag
Hozzászólások: 4184
Csatlakozott: 2004. okt.. 26. 6:05
Tartózkodási hely: Notre Dame tornya
Kapcsolat:

Hozzászólás Szerző: Emtrexx »

Ha nagyon hosszúak, akkor nem muszály egy üzenetbe írni.
De, szputnyik, ha ezek már fenn vannak valahol az interneten, akkor elég ha belinkeled, nem kell ide bemásolni, oks?

Avatar
szputnyik
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 508
Csatlakozott: 2006. ápr.. 18. 13:15
Tartózkodási hely: Budapest

Hozzászólás Szerző: szputnyik »

jovan! azt akarom!

Avatar
Arxur
Megszállott FF-es
Megszállott FF-es
Hozzászólások: 1497
Csatlakozott: 2005. máj.. 6. 19:32
Tartózkodási hely: Gara és Szeged között

Hozzászólás Szerző: Arxur »

Nekem is eszembe jutott valami, de ezt NEM ÉN ÍRTAM! :) Elég érthető voltam? :) Az egyik osztálytársam. Remélem nem haragszik meg, amiért ide leírtam... :sweatdrop: Ez egy haiku, úgyhogy nem túl hosszú:

Ha egy meg egy az kettő,
és kettőből egy az nulla,
akkor ez egy pár.

Kiváncsi vagyok ki jön rá, hogy ez mit takar... :D Lucz Istvánnak hívják a költőt. (mellesleg...)

Avatar
szputnyik
Kitartó fórumozó
Kitartó fórumozó
Hozzászólások: 508
Csatlakozott: 2006. ápr.. 18. 13:15
Tartózkodási hely: Budapest

Hozzászólás Szerző: szputnyik »

mivan?

Avatar
kite
Androgün
Hozzászólások: 987
Csatlakozott: 2004. dec.. 2. 22:07
Tartózkodási hely: Zimbabwe

Hozzászólás Szerző: kite »

szriccs ez aranyos :)

Avatar
Arxur
Megszállott FF-es
Megszállott FF-es
Hozzászólások: 1497
Csatlakozott: 2005. máj.. 6. 19:32
Tartózkodási hely: Gara és Szeged között

Hozzászólás Szerző: Arxur »

Kite: Gondolm te sejted, hogy miről is van szó... :D